2016. szeptember 3., szombat

Chapter 10-Az az egy kérdés...

Chapter 10-That one question...

Suga szemszöge: 

Olyan boldog voltam, hogy Lilivel beszélhetek. Végre jutott egy kis időm, hogy megteremtsem azt a romantikus hangulatot, amit szerettem volna neki megmutatni már napokkal ezelőtt. Sajnos nem tartott sokáig, mert Jungkook berontott a szobámba és élet-halál harcot kellett vívjak vele a telefonomért. Sikerült lelöknöm az ágyról, majd folytattam a beszélgetést Lilivel, de a hangulat már nem volt ugyanolyan egyikünknek sem. 
-Köszi, Jungkook-mondtam neki, miközben átadtam neki a telefont. 
-Mi bajod van? Azt mondtad beszélhetünk vele, miután felkészítetted őt egy katasztrófára..

Fenébe! Teljesen kiment a fejemből beszélni Lilivel a fiúkról és,hogy meg akarják ismerni. Szegényt mindenféle témában zaklatni fogják, az biztos, hogy nem fog hamar elszabadulni tőlük. 
-Rendben, Jungkook. Beszélhetsz vele, de egy szót se felesleges dolgokról, világos? 
-Parancs értettem. Szia Lili!-köszönt bele még egyszer a telefonba hangosabban. A következő pillanatban lépések hallatszódtak, majd kinyílt az ajtó és 5 kíváncsi fej nézett be:
-Bekapcsolódhatunk mi is?-kérdezte J-Hope nevetve.Taehyung-gal és Jimin-nel nemsokára az ágyamat elfoglalták, a többiek a padlót és Lilit is. Akárhányszor bekapcsolódtam volna a beszélgetésbe, a fiúk mindig közbeszóltak egy újabb kérdéssel. Elfancsalodtam.


Szerencsére azonban nem tettek említést a valódi foglalkozásunkra. Lili pedig nem is kérdezett. J-Hope rengeteget poénkodott, Jungkook-ot Lili hobbijai érdekelték, Jimin a zenei ízlésére volt kíváncsi, Jin pedig a főzésről kérdezte. Egyre pirosabb lett Lili arca a fiúk megjegyzéseitől. Rap Mon nem kérdezett, csak átvette a telefont Jungkook-tól:
-Szia Lili! Suga bátyja vagyok, NamJoon. A fiúk biztosan kifárasztottak már a kérdésekkel, de nekem is van egy kis mondanivalóm számodra, négyszemközt. Ha nem haragszol, akkor elrabollak a fiúktól egy időre.
-Semmi gond, kíváncsian várom mit akarsz mondani-a hangja félénken csengett, én pedig nem tudtam mit is akar neki mondani Rap Mon. A legrosszabbtól tartottam...

Lili szemszöge:

Igazán meglepődtem, mikor Jungkook és a többiek az eddigi életemről érdeklődtek. J-Hope viccelődve kérdezte, hogy nincsen-e egy nővérem vagy húgom, aki szabad és ugyanilyen aranyos, mint én. Éreztem, ahogy az arcom elvörösödik a bóktól, majd nevetve válaszoltam, hogy nincs. Jin izgatottan faggatott a magyar ételekről és lelkesen magyarázta a koreai fogások sokszínűségét és azt, hogy Suga mit is eszik a legszívesebben. Jimin-nel a mai pop-ról beszéltünk a legtöbbet, illetve a tánc stílusokról. V furcsa megjegyzéseket tett a fiúkra és mindig beleszólt a dolgokba. A megszólalásai miatt kezdtem feloldódni, és már nem aggódtam, hiszen a fiúk nem beszéltek szigorúan,sőt családias hangulatot varázsoltak elő. Suga nem szólt egy szót sem, én pedig alig vártam, hogy újra megszólaljon ő is. Azt hittem mindenkivel beszéltem egy keveset, de hirtelen megszólalt egy eddig idegen mély hang:

-Szia Lili! Suga bátyja vagyok, NamJoon. A fiúk biztosan kifárasztottak már a kérdésekkel, de nekem is van egy kis mondanivalóm számodra,négyszemközt. Ha nem haragszol, akkor elrabollak a fiúktól egy időre-mondta élesen. A családias hangulat szertefoszlott, idegesen csavargattam a hajamat, miközben válaszoltam. Igyekeztem nem kimutatni, hogy mennyire aggódom az első benyomás miatt és, hogy szerinte nem vagyok elég jó Suga-nak. Az ágyamon ülve vártam, hogy újra megszólaljon:
-Most, hogy egyedül maradtunk, itt az ideje az egyes beszédnek. Szeretnék többet megtudni rólad, ha lehetne.
-Rendben, mire vagy kíváncsi?
-Csak egy dologra, de szeretném, ha teljesen őszinte lennél.
-Rendben, garantálom, hogy a legjobb tudásom szerint válaszolok majd a kérdésedre.
-Köszönöm. Tehát a kérdés: Valóban szereted Suga-t?-kérdezte. A kérdés váratlanul ért, nem voltam felkészülve rá, így aztán egy ideig lesokkoltam.


-Lili? Itt vagy?
-IGEN!
-És mi a válaszod?
-Azt mondtam ki... Nézd, NamJoon, én igazán szeretem a Suga-t és tudom, hogy nem vagyok a legszebb, a legjobb számára, de szeretem,
-Mint barátot?
-Nem, sokkal többet érzek iránta....mint barátság- a hangom megbicsaklott, hiszen egy teljesen váratlan helyzetben találtam magam, ahol minden szavam komoly volt, ahogyan a légkör is.

-Nagyon köszönöm az őszinteséged, Lili! Tudod, Suga, mostanában igazi rózsaszín felhőben úszik, így néha nem lát át a szitán, és nem szeretném, ha csalódna vagy félre értene téged. Számomra nagyon őszinte lánynak tűnsz és ezt becsülöm benned már most. Biztosan tudom, hogy gyönyörű vagy. A hangod is gyönyörű, a lelked is csodálatos és árad belőled a végtelen szeretet. Suga-t rég láttam már ilyennek, sőt talán soha nem is volt ennyire vidám és élettel teli. Őszintén szeret téged, ebben biztos vagyok. Olyan mintha kicserélték volna és egy szerelmes tinivel lennék összezárva. Rengeteget mosolyog és talán közlékenyebb is lett, bizonyára a te érdemed. Nagyon örülök nektek és kíváncsi lennék rá, hogy nézel ki a valóságban, mert a szépségedről rengeteget hallottam.

A szavaitól megkönnyebbültem és éreztem, hogy valóban igazat mond Suga-ról. Repdestem az örömtől.... A szemeim előtt újra láttam az arcát és a ragyogó mosolyát. Az arcom egyre vörösebb lett a pirulástól.
-Láthatnálak, Lili?
-Umm... Igen, de nem vagyok olyan szép és nincs is rajtam smink, mert alváshoz készülődtem.
-Semmi gond, lemerem fogadni, hogy így is szép vagy-mondta, majd átváltott videóhívásba.
Idegesen piszkáltam a kócos hajamat, és takargattam az arcomat.
-Örülök, hogy végre láthatlak, Nagyon csinos vagy, ahogy azt Suga említette. Szerintem már teljesen ki van akadva, hiszen elvettük a barátnőjét tőle.


-Barátnő?-kérdeztem meghökkenve.
-Igen, hiszen jártok, nem?
-Nos, mi még... Most még nem.. Tehát mi még nem mondtuk ki a választ egymásnak.
-Oh, tehát még nem... Nos, én nagyon várom már, hogy megtörténjen az áttörés és igazándiból is összejöjjetek. Szurkolok nektek! A nagybátyámnak is nemrég volt az eljegyzése egy lánnyal,és én nagyon várom már a tiéteket is. Elbűvölő lány vagy, Lili-mondta nekem teljesen lelkesen. Igyekeztem a mélyvörös arcomat takarni, de nem igazán sikerült.



Tudtam, hogy nemsokára meg fogom mondani a válaszomat Suga-nak. Éreztem és tudtam, hogy nem bánom meg.... Mert nekem ő kellett a legjobban ahhoz, hogy nyugodt és egész legyek....


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése