Part 1- A múlt meséje
Chapter 1-Beginning
Korán keltem. Nem szokásom felébredni 9-nél előbb, de a mai nap különleges volt. A szabadság illata terjengett a halovány reggelen. Végre megszabadulok az iskolától és megkezdődik a nyári szünet, csak ezt a nyavalyás tanévzárót kell végig állni. Bosszankodásomat csak tetézte, hogy hajnali 5-kor keltettek,hiszen magamtól nem tudok felébredni. Mély alvásomat nem zavarta meg a telefon rezgése sem, így a nővérem kiabálása riasztott fel békés álmaimból.-Lili, felébrednél végre? Miattad keltem fel, te pedig képes lennél tovább aludni, mi lesz így a tanévzáróval?-igaza volt Violettnek, de a fejem hasogatott.
Tegnap volt a ballagása, így a családi rendezvény alól nem húzhattam ki magam. Persze, az egészségére, boldogságára inni is kellett, én pedig kicsit elvesztettem a kijelölt határaimat, de erről a fejemben lévő zúgás is tanúskodott. Megkentem 2 kenyeret, illetve bepakoltam az ásványvizes palackomat a táskámba. A kulcsomat a belső zsebbe tettem, majd mikor már azt hittem végeztem, megszemléltem pizsamába öltözött alakomat. -Hol az ünneplőm? -tettem fel a kérdést, amire csak a csend felelt. -Megkeresem magamnak. -sóhajtottam fáradtan.
A fürdőbe siettem, ahol újabb megrökönyödésemre észrevettem göndörödő hajamat. Már megint. Hiába fésültem ki a hajam, a lágy hullámok továbbra is megállíthatatlanok voltak. A kezem azonnal lecsapott a fésűvel. Kínok között,jajongva, de megszabadultam a hullámoktól. A tükörben tovább vizslattam önmagam. Arcom zavaromban vörösre váltott. Kinek is kellene egy ilyen arc? Pattanásaim egy része begyulladva kölcsönzött még pokolibb kinézetet. Szemem vöröslött a kialvatlanságtól. -Kezdjünk valamit ezzel az arccal-eresztettem meg egy kínos mosolyt a tükörben lévő lánynak. A nővérem sminkcuccai között kutakodva, megtaláltam a korrektort és az alapozót. Gyorsan felvittem őket az arcomra. A szempillaspirál és a szájfény már luxus volt számomra, de a mai napon szép akartam lenni. A kötelező matrózblúzt és a kikészített szoknyát nem úszhattam meg. A blúzt utáltam, a szoknya feszült egy kissé. Az eredményt megszemlélve viszonylag megelégedtem. Kisiettem a fürdőből és a konyhánál csináltam egy képet magamról. Meglepődve tapasztaltam, hogy valójában teljesen normálisan néztem ki.
Ezen fellelkesülve feltöltöttem az Instagram-ra. Pár percen belül jöttek a hozzászólások a barátaimtól, illetve ismeretlenektől. Egy lány külön üzenetet küldött nekem és felkért modellnek. Persze nagyon jólesett a kedvessége, de nemet mondtam. Nem vagyok egy modell alkat.
Tovább szörföztem az Instagram-on, majd újabb üzenetet pillantottam meg. Egy számomra ismeretlen srác írt nekem. A kíváncsiságtól hajtva megnyitottam a chat ablakot. Az üzenet angolul volt írva,de meglepődésemre én már írtam neki angolul. Az üzenetemet április elején írtam. A kutyáját dicsértem. Végiggörgettem a képeit, majd meg is találtam az említett képet róla és a kutyusról.
Visszamentem a chat ablakra, hogy lássam ő mit írt:
Suga: -Szia! Ne haragudj, hogy csak most írok, de elfoglalt voltam, Köszönöm.-az angolja kicsit furcsa volt, de értettem.
Lily: -Semmi gond, azt hittem nem akarsz válaszolni. Hány kutyád van?-írtam vissza. Pár perc múlva jött a válasz:
Suga:- Csak ő, haha.
Lily:-Lenyűgöző, imádom az állatokat.
Suga:-Én is.-majd küldött egy másik képet a kutyusról.
Lily:-Jaj, nagyon aranyos a kutyusod. Imádni való.
Suga:-Nagyon köszönöm. Hány éves vagy?
Lily:-18, de 19 leszek. És te?
Suga:-23 vagyok. Láttam a képeidet, csinos vagy.
Lily:-Köszönöm. Én is láttam a tieidet, remek képeid vannak.
Suga:-Köszönöm. Hova valós vagy?
Lily:-Egy kis országban élek, Magyarországon. És te?
Suga:-Koreát ismered?
Lily:-Igen,Ázsia. És te Magyarországot?
Suga:-Nem vagyok biztos benne melyik kontinens.
Lily:-Próbáld meg eltalálni.
Suga:-Amerika?
Lily:-Nem, Európa. :D
Suga:-Ezt akartam mondani.
Lily:-Persze. :P
Suga:-Komolyan.
Lily:-Jól van. Milyen nyelveken beszélsz? :)
Suga:-Koreai,angol,japán,kínai.
Lily:-Hihetetlen.
Suga:-Köszönöm. És te?
Lily:-Magyar, angol és franciául egy kicsit.
Suga:-Ez remek. Az egyetemet kezded, igaz?
-Lili, elmentél már?-hallottam meg Violett hangját. A fenébe, késésben vagyok. Zsebre vágtam a telefont és a táskámmal együtt kivágtattam az ajtón. A buszt majdnem lekéstem, de mivel lóhalálában futottam, így elértem. Az évzáró nyugodtan zajlott, én pedig alig vártam, hogy hazaérjek és visszaírjak Suga-nak... -Lili, baj van? Olyan, mintha nem a földön járnál. -mondták a többiek. -Persze, minden rendben.-sóhajtottam hatalmasat. -2 dolog teheti ilyenné az embert: a másnaposság és a szerelem. Tehát, melyik ütött be? -nevetett fel Alex. -Nagyon vicces, de egyik sem, -nevettem fel. -Lányok, nagy a baj. Lilit elkapta a kórság, ezek után már csak nyálas idézetekre fog vadászni és romantikus dalokat dúdolászni. Közel a vég.-poénkodott Alex, én pedig belebokszoltam a karjába. -Tudod,hogy nem igazán volt párkapcsolatom, tehát ne hülyéskedj, Alex.-mondtam komolyan, de Alex kiragadta a telefont a kezemből. -Hey, add vissza! -Előbb ellenőrzöm mi folyik itt.- rohant el Alex. -Remek,nyugodtan.-mondtam közömbösen. -Hmmm, Facebook? Semmi. Messenger? Semmi. Instagram? Bingó! Ki ez a srác? -mutogatott Alex a képernyőre. -Csak egy srác. Semmi különös.-játszottam a nyugodtat, de belül ideges voltam. -Ühüm, persze. Azt hiszem a rózsaszín köd nálad is leereszkedett. -mondta Alex beletörődve a helyzetbe, én viszont csak a fejem ráztam. Nem tudtam mennyire igaza lesz...
Tegnap volt a ballagása, így a családi rendezvény alól nem húzhattam ki magam. Persze, az egészségére, boldogságára inni is kellett, én pedig kicsit elvesztettem a kijelölt határaimat, de erről a fejemben lévő zúgás is tanúskodott. Megkentem 2 kenyeret, illetve bepakoltam az ásványvizes palackomat a táskámba. A kulcsomat a belső zsebbe tettem, majd mikor már azt hittem végeztem, megszemléltem pizsamába öltözött alakomat. -Hol az ünneplőm? -tettem fel a kérdést, amire csak a csend felelt. -Megkeresem magamnak. -sóhajtottam fáradtan.
A fürdőbe siettem, ahol újabb megrökönyödésemre észrevettem göndörödő hajamat. Már megint. Hiába fésültem ki a hajam, a lágy hullámok továbbra is megállíthatatlanok voltak. A kezem azonnal lecsapott a fésűvel. Kínok között,jajongva, de megszabadultam a hullámoktól. A tükörben tovább vizslattam önmagam. Arcom zavaromban vörösre váltott. Kinek is kellene egy ilyen arc? Pattanásaim egy része begyulladva kölcsönzött még pokolibb kinézetet. Szemem vöröslött a kialvatlanságtól. -Kezdjünk valamit ezzel az arccal-eresztettem meg egy kínos mosolyt a tükörben lévő lánynak. A nővérem sminkcuccai között kutakodva, megtaláltam a korrektort és az alapozót. Gyorsan felvittem őket az arcomra. A szempillaspirál és a szájfény már luxus volt számomra, de a mai napon szép akartam lenni. A kötelező matrózblúzt és a kikészített szoknyát nem úszhattam meg. A blúzt utáltam, a szoknya feszült egy kissé. Az eredményt megszemlélve viszonylag megelégedtem. Kisiettem a fürdőből és a konyhánál csináltam egy képet magamról. Meglepődve tapasztaltam, hogy valójában teljesen normálisan néztem ki.
Ezen fellelkesülve feltöltöttem az Instagram-ra. Pár percen belül jöttek a hozzászólások a barátaimtól, illetve ismeretlenektől. Egy lány külön üzenetet küldött nekem és felkért modellnek. Persze nagyon jólesett a kedvessége, de nemet mondtam. Nem vagyok egy modell alkat.
Tovább szörföztem az Instagram-on, majd újabb üzenetet pillantottam meg. Egy számomra ismeretlen srác írt nekem. A kíváncsiságtól hajtva megnyitottam a chat ablakot. Az üzenet angolul volt írva,de meglepődésemre én már írtam neki angolul. Az üzenetemet április elején írtam. A kutyáját dicsértem. Végiggörgettem a képeit, majd meg is találtam az említett képet róla és a kutyusról.
Visszamentem a chat ablakra, hogy lássam ő mit írt:
Suga: -Szia! Ne haragudj, hogy csak most írok, de elfoglalt voltam, Köszönöm.-az angolja kicsit furcsa volt, de értettem.
Lily: -Semmi gond, azt hittem nem akarsz válaszolni. Hány kutyád van?-írtam vissza. Pár perc múlva jött a válasz:
Suga:- Csak ő, haha.
Lily:-Lenyűgöző, imádom az állatokat.
Suga:-Én is.-majd küldött egy másik képet a kutyusról.
Lily:-Jaj, nagyon aranyos a kutyusod. Imádni való.
Suga:-Nagyon köszönöm. Hány éves vagy?
Lily:-18, de 19 leszek. És te?
Suga:-23 vagyok. Láttam a képeidet, csinos vagy.
Lily:-Köszönöm. Én is láttam a tieidet, remek képeid vannak.
Suga:-Köszönöm. Hova valós vagy?
Lily:-Egy kis országban élek, Magyarországon. És te?
Suga:-Koreát ismered?
Lily:-Igen,Ázsia. És te Magyarországot?
Suga:-Nem vagyok biztos benne melyik kontinens.
Lily:-Próbáld meg eltalálni.
Suga:-Amerika?
Lily:-Nem, Európa. :D
Suga:-Ezt akartam mondani.
Lily:-Persze. :P
Suga:-Komolyan.
Lily:-Jól van. Milyen nyelveken beszélsz? :)
Suga:-Koreai,angol,japán,kínai.
Lily:-Hihetetlen.
Suga:-Köszönöm. És te?
Lily:-Magyar, angol és franciául egy kicsit.
Suga:-Ez remek. Az egyetemet kezded, igaz?
-Lili, elmentél már?-hallottam meg Violett hangját. A fenébe, késésben vagyok. Zsebre vágtam a telefont és a táskámmal együtt kivágtattam az ajtón. A buszt majdnem lekéstem, de mivel lóhalálában futottam, így elértem. Az évzáró nyugodtan zajlott, én pedig alig vártam, hogy hazaérjek és visszaírjak Suga-nak... -Lili, baj van? Olyan, mintha nem a földön járnál. -mondták a többiek. -Persze, minden rendben.-sóhajtottam hatalmasat. -2 dolog teheti ilyenné az embert: a másnaposság és a szerelem. Tehát, melyik ütött be? -nevetett fel Alex. -Nagyon vicces, de egyik sem, -nevettem fel. -Lányok, nagy a baj. Lilit elkapta a kórság, ezek után már csak nyálas idézetekre fog vadászni és romantikus dalokat dúdolászni. Közel a vég.-poénkodott Alex, én pedig belebokszoltam a karjába. -Tudod,hogy nem igazán volt párkapcsolatom, tehát ne hülyéskedj, Alex.-mondtam komolyan, de Alex kiragadta a telefont a kezemből. -Hey, add vissza! -Előbb ellenőrzöm mi folyik itt.- rohant el Alex. -Remek,nyugodtan.-mondtam közömbösen. -Hmmm, Facebook? Semmi. Messenger? Semmi. Instagram? Bingó! Ki ez a srác? -mutogatott Alex a képernyőre. -Csak egy srác. Semmi különös.-játszottam a nyugodtat, de belül ideges voltam. -Ühüm, persze. Azt hiszem a rózsaszín köd nálad is leereszkedett. -mondta Alex beletörődve a helyzetbe, én viszont csak a fejem ráztam. Nem tudtam mennyire igaza lesz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése