Chapter 5- Losing him
Suga szemszöge:
A napfénytől megfájdult a fejem kint, és akármennyire gondolkodtam Lili és az én ügyemen sehogy sem jutottam dűlőre. A nap kezdett lenyugodni, míg nekem továbbra se voltak terveim. Elmondjam neki? De mi van , ha nem tudná kezelni? Nem akarom, hogy ő is egy legyen a sok fan közül, főleg nem, hogy még bias-t is válasszon a bandából. Lilit egyszerűen csak meg akartam tartani magamnak. Távol a médiától, a rajongóktól, sőt még a bandától is. Magamnak akartam ezt a csodát. Annyira ártatlan, annyira más, mint amit eddig tapasztaltam. Az ajtón belépve Tae-t pillantottam meg , a kezében telefon. Biztos játszik valami idióta játékkal, amit Jungkook mutatott neki, aztán megláttam... Ez az én telefonom...Francba..
-TAE!!! Mégis mit csinálsz?-kaptam ki a kezei közül a telefont.
-Őrült vagy? Te mit csinálsz?-kiáltott rám.
-Miért nyúlsz a telefonomhoz? Komolyan, neked elment az eszed...
-Nekem? NEKEM? Nem tudom ki beszélget fanokkal éjszakába nyúlóan? Nem vagy ép, ember...
-Milyen fanokkal?-néztem rá értetlenül.
-A csaj. Az őzikeszemű. Teljesen rád van akadva, gondoltam biztos idegesít, így gondoltam megszabadulok tőle én helyetted-vette el megint a telefonomat.
-Ő NEM EGY FAN! Világos?-üvöltöttem teli torokból, mire felbukkantak a többiek is.
-Miért üvöltözik?-kérdezett NamJoon Tae-től.
-Suga egy fannal randizik virtuálisan-magyarázta Tae, NamJoon értetlenkedve nézett rám. Jin és J-Hope összenéztek, Jungkook pedig...hát Jungkook-ként reagálta le a helyzetet.
-Nem randizom Tae! Barátok vagyunk... -mondtam ki a szomorú igazságot.
-Láttátok? YoonGi tényleg szerelmes... Nem hittem volna, hogy megérem ezt a napot. Egy olyan ember, mint te, Suga... Hát azt hittem világ életedben az ágyaddal leszel a legnagyobb kapcsolatban-nevetett Jin.
-Nagyon vicces... Köszönöm a szellemes megjegyzéseket. Egyéb megnyilvánulás valakitől a semmi miatt?-feleltem idegesen.
-Nyugalom, Suga...Ki a csaj? Mióta ismeritek egymást? Randiztatok már? Mikor hozod el?-záporoztak rám a kérdések.
-Lili, egy ideje... Nem, és nem hozom el...Most pedig hagyjatok-téptem ki a telefont Tae kezei közül és felviharzottam a szobámba. Az ajtó becsapódott mögöttem. Ideges voltam a srácokra...Főleg Tae-ra. Megpróbálta Lilit elvenni tőlem.. Lilit... Aki az egyik legjobb dolog számomra jelenleg..
A mosdóba mentem, hogy megmossam az arcomat és megfürödjek..A víz kellemesen hűtötte a vitatkozástól felhevült bőrömet.A fejemet a tuskabinnak döntve hagytam, hogy a víz az arcomba zubogjon. A szemeimet lehunyva Lili arcát képzeltem magam elé, ahogy mindig is tettem. Éreztem, ahogy a szám akaratlanul is mosolyra húzódik és azt is, hogy többé nem haragszom a fiúkra. Kiszálltam és támadásba lendültem, hogy megbékíthessem azt a lányt, aki napokat várt rám és aki annyit jelentett nekem..
Lili szemszöge:
Éjjel volt már... A szemeim lecsukódni készültek, mikor a telefonom megszólalt. Suga volt az...Nem akartam válaszolni... Meg akartam neki mutatni, hogy megvagyok nélküle is, de legyőztek az érzelmeim...
Suga: Sajnálom, hogy nem írtam..
Ideges lettem... Igen? .. Ennyi? 2 napig hánykolódtam kétségek között és ennyit kapok... Hát, akkor megyek aludni, majd holnap válaszolok, hogy sajnálom... A fejemre húztam a párnám, de a szívem nem hagyta, hogy megtegyem, amit az agyam diktált.
Lili: Miért?
Suga: Elfoglalt voltam..
Lili: Láttam, hogy láttad az üzeneteimet...
Suga: Bekapcsolva hagytam a fiókomat...
Én meg hülye vagyok... Az, hogy bejelentkezve maradt nem azt jelenti, hogy kijelzi a Facebook nekem, hogy látta. Ahhoz rá kellett, hogy kattintson... Haragszik?
Lili: Haragszol?
Suga: Istenem Lili, dehogy... Mondtam, hogy sajnálom.
Tudni akartam mi baja van velem... Egyfolytában Alex szavai keringtek az agyamban: "Ha nem törődik veled vagy megbánt, csak töröld őt, tiltsd le és felejtsd el őt!" A szavai elindítottak bennem egy lavinát.. Mint egy bomba.. Robbantam...
Lili: Értem... De tudod tényleg vártam, hogy beszéljünk és aggódtam, amiért nem írtál... Azt hittem baj van.. Hiszen miután láttad az üzeneteimet, utána sem válaszoltál... A barátnőm azt tanácsolta tiltsalak le és felejtselek el... Érted?
Suga: Hogy mi? Miért?
Lili: Nem akarta, hogy megbánts... A legjobbat akarja nekem, tudja, hogy csalódtam már párszor és most igyekszik megvédeni a további keserűségtől...
Suga: Értem... Tilts le, ha úgy érzed... Nem akarok erőltetni semmit... Kettőnket sem..
Lili: Istenem, Suga nem úgy gondolta... Suga!
Suga: Pontosan.. A barátnőd elítél úgy, hogy nem is ismer...
Lili: Suga... Ez nem igaz.. Értsd meg.. Csak segíteni akart nekem...
Lili: Suga... Kérlek..
A szemeim elfojtott könnyektől duzzadtak.. Nem bírtam tovább bent tartani.. Gyors iramban szöktek meg a könnyeim, amik érte hulltak.Nem írt semmit, én pedig elkeseredve vettem tudomásul, hogy többet én sem tudok írni neki... Letiltott... Ilyen egyszerűen... Képes volt csak így itt hagyni... Még csak el sem köszönt... A konyhapadlón kötöttem ki... A kezemben tépett zsebkendők halmai...Nem tudtam elengedni őt, így nem... Nem akarok senkivel haraggal elválni, főleg, hogy ő nem egy senki...
Lili1899: Suga... Kérlek... Ne csináld.. Kérlek.. Itt hagytál egy szó nélkül.. Egyedül.. Ne utálj, Suga, engedd, hogy megmagyarázzam...
SwagSleeper: Nem tudom...
Lili1899: Beszélhetnénk?
SwagSleeper: Mondd..
Lili1899: Tudom, hogy én tehetek róla..Sajnálom...Újrakezdhetnénk? Suga, kérlek..
SwagSleeper: Nem beszélhetek most...
Lili1899: A barátom miatt van ez az egész? Ha nem beszélünk róla, akkor rosszabb lesz... Ne haragudj rám.. Mindenkinek vannak vitái, de nekünk túl kellene jutnunk ezen a vitán...
SwagSleeper: Hogyan?
Lili1899: Talán beszélhetnénk videóhíváson vagy hanghíváson keresztül? Vagy hogy szeretnéd?
SwagSleeper: Rendben...Holnap, mikor jobban leszek.. Nem akarom este a családodat is zavarni..
Lili1899: Ne aggódj, halk leszek... Nem szeretek haraggal elbúcsúzni senkitől.. Így nem tudok nyugodtan aludni, szeretném, ha kibékülnénk...
SwagSleeper: Rendben, beszéljünk... Felhívlak...
Suga szemszöge:
Igen, ideges voltam.. A barátnője úgy kezelt, mint egy idiótát vagy mint egy perverz alakot... Pedig nem is ismer.. Nem haragudtam Lilire, ő csak őszinte volt velem és ezt értékeltem a legjobban benne. Hogy is haragudhattam volna rá? Hiszen sosem tett semmi rosszat...Rájöttem, hogy rosszul kezeltem a helyzetet, főleg miután megláttam az arcát... Mosolygó szemei, riadttá váltak... A szája remegett a visszafojtott sírástól.. A hangja elfulladt, miközben a könnyeit nyelte... -N-ne haragudj, Suga... Annyira sajnálom-hajtogatta megtörten. -Lili... Figyelj rám, rendben? Nincs semmi baj... Minden rendben van, ez az én hibám, sajnálom. Nem fordul elő többet... -A barátom nem akart rosszat, Suga... -Persze, hogy nem. Meg fogom mutatni neki, hogy nem vagyok olyan, mint a többiek, akik megbántottak, rendben? -I-igen..-nyögte ki nehezen.
- Lili, mennyi az idő? -Hajnali kettő...-mondta levegőért küszködve... -Rendben, kelj fel és indulj el a szobád felé, rendben? Nagyon késő van... Aludnod kellene... -Tudom, de nem akarom, hogy letilts, nem akarom... hogy megint eltűnj... -Nem fogok, jó? Megvárom, míg elalszol, aztán kinyomom a hívást és reggel újra itt leszek, rendben? De próbálj aludni... -Rendben-mondta, miközben hallottam, ahogy bemászik az ágyba és maga mellé helyezi a telefonját. Vele maradtam, míg meg nem hallottam egyenletes szuszogását. Megnyugtatott az, hogy hallhatom őt, miközben alszik... Mikor kinyomtam volna a telefont, meghallottam, ahogy édesen kimondja a nevem, de a folytatást már nem értettem...Boldogon dőltem hátra, majd elnyomott az álom és a legédesebb lányról szőtt álmok békés éjjelt hoztak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése