Chapter 7-Sokkolva a szavai által

Chapter 7-In shock because of his words

Lili szemszöge:

Suga: Téged kérdezlek...

Hogy miii??? Csak viccel.. Biztosan viccel, vagy játszik velem... Istenem, ennél rosszabb viccet nem is találhatott volna... A szívem vad vágtában lüktetett. Ez nem lehet igaz..Erre nem készültem fel, most mit tegyek? Mély lélegzetet vettem és igyekeztem megnyugtatni magam, miközben attól tartottam túlságosan hangosan ver a szívem és nemsokára felrobban, mint valami ketyegő bomba...
 

Lili: E-engem? 

Suga: Yeah..

Lili: Miért???

Suga: Mert kedvellek...

Suga: Ne haragudj, de mennem kell, a tesómnak megígértem valamit, nemsokára visszajövök..

Suga: Tényleg ne haragudj...

Lili: Ok... 

Lili: *sokkolt állapotban van*

Valaki....Levegőt...Kezdek megőrülni! Mégis mi folyik itt? A nyugtató meditáció nem segített.. Nem tudtam csendben gondolkodni, hiszen egyfolytában izgatott, majd levert, boldog, majd szomorú lettem. A hangulat hamar keserédessé vált a szobámban. Az ágyon forgolódtam a telefonomat lesve, de nem jött új üzenet fél óra múlva sem. Elegem lett a várakozásból és a semmittevésből. Felhívtam Alex-et. Gyorsan felvázoltam neki a helyzetet, majd izgatottan vártam a reakciójára: 

-JÉZUSOM, LILI!!! Ez a gyerek odáig van érted. Nem hiszem el. VÉGRE!!! Olyan régóta várok már arra, hogy te is megtaláld a boldogságot, ahogyan én Erikkel. Erre iszunk legközelebb csajszi! Annyira örülök nektek!!!-sikoltott a telefonba.

-Alex! Alex, figyelj már rám! Mi nem járunk, nincs köztünk semmi, csak barátok vagyunk...

-De tetszik neked, nem? 

-Nem... Nem tudom..

-Szóval igen, hallani a hangodon... Neki tuti bejössz, ő többnek lát , mint egy lányt, akivel jó haverok, ezt garantálom... Üzenem neki, hogy ha megbánt, akkor felkeresem és lassú tűzön , nyársra lógatva fogom megsütni, majd megenni..

-Alex, nem vagy kannibál...

-Ha rólad van szó, akkor az leszek.. Lili, itt vagy? 

A telefon a kezemben pittyegni kezdett, üzenetem jött, méghozzá tőle..Észre se vettem miről beszél Alex, majd egy idő után kinyomta a telefont, miután nem mutattam semmilyen életjelet. Így éreztem magam... Akár egy fulladozó, akinek sürgősen az ő szavaira volt szüksége:

Suga: Miért? 

Lili: Barátként értetted, igaz? *nevet*

Suga: Igen, haha

Lili: Rendben, azt hittem arra gondoltál, hogy randiznál..velem. *sírva nevet*

Suga: Haha

Suga: Ha valóban szeretnék veled randizni, mi lenne a válaszod? 

Az agyam leblokkolt, erre mégis mi a jó válasz? Nem akarok semmit sem elárulni, hiszen neki csak egy barát vagy húg lehetek... Mit tegyek? Megvan! ALEX!!! Felültem az ágyon, majd írni kezdtem:

Lili: ALEX! Segíts!!! Mit válaszoljak? 

Mellékelten elküldtem neki a beszélgetéseinket Suga-val, de Alex nem volt fent...Vártam 10 percet , majd bezártam a chat ablakot. Magamra maradtam, egyedül kell megoldanom a problémámat, így azt tettem, amit minden lány a helyemben tett volna: tereltem.

Lili: Miért kérdezed?
Suga: Csak...
Lili: Valószínűleg nemet mondanék, talán.. Mert csak pár hete ismerjük egymást..
Suga: Mi van akkor, ha egy bizonyos idő után kérdezném...
Lili: Nem tudom... Mégis milyen hosszú időre gondoltál?
Suga: Talán 2 hónap.
Lili:  2 hónap?
Suga: Vagy több...
Lili: Oh, de nincs valaki, akit kedvelsz Koreában?
Suga: Nem.
Lili: Hmm..
Suga: Tehát?
Lili: Nem tudom, időre van szükségem...
Suga: Rendben.
Lili: Örülök, hogy megérted..

Mégis komolyan gondolná vagy csak játszik az idegeimmel? Semmit sem tudok, elvesztettem a kontrollt magam felett és a szerelem édes csapdájába estem. Mint macska az egérrel vagy pók az áldozatával... Így játszottunk önfeledten, szövögetve a szerelem vékony hálóját magunk körül... Nem is tudom melyikünk volt a rosszabb: én, aki tereltem vagy ő, aki egyfolytában visszakanyarodott a témára teljesen megőrjítve engem és riadtan össze-vissza verdeső szívemet...

Suga szemszöge:

Lili és én teljesen elkanyarodtunk a kérdezz-feletektől és egy új, eddig számunkra tabu témának szenteltük a figyelmünket: az érzéseinknek... Több napot töltöttem el magamba burkolózva, hogy rájöjjek valóban szeretem-e őt, de a válasz sosem változott: igen... Nem érdekelt a civakodásunk, se a barátai rosszallása, mert nekem ő kellett.. Természetesen megértettem, hogy időre volt szüksége neki is, hiszen bizonyára csak egy bátyóként lát vagy haverként.. A legjobb, ha nem zargatom többet ezzel a témával egy ideig...

Suga: Természetesen megértem...
Lili: Tudod, 4 év korkülönbség van köztünk és talán nem én vagyok számodra a megfelelő lány...
Suga: Okay...
Lili: Talán nem is vagyok elég érett számodra, elég gyerekes vagyok még... és nem is vagyok annyira érdekes, ahogyan azt te látod, se annyira szép...

Miről beszél? Komolyan? Képes azt hinni, hogy nem felel meg nekem? Hatalmas tévedésben él! Még egy ilyen lányt tényleg nem találok... Teljesen másmilyen, mint azok a kétszínű, aranyosnak, ártatlannak látszó színésznők és énekesek... Mert ő tényleg az volt, de igyekezett leplezni ezt és játszani a kemény lányt, miközben tudtam, mennyire ártatlan és éppen ez tette őt még aranyosabbá a szememben.

Suga: Elmondok neked valamit...
Lili: Rendben...
Suga: Nem érdekel a korkülönbségünk vagy a megjelenésed..
Suga: A lelkedbe szerettem bele...
Lili: Istenem, ne játssz velem...
Suga: Sajnálom, csak az igazat mondtam.
Lili: Nem gond, csak az arcom a vörös minden árnyalatát felvette... Paradicsomból rákvörössé, stb...
Suga: Jézusom... *kacag*
Lili: Nem vicces *duzzog*
Suga: Rendben, nem mondok többet olyan dolgokat, amiktől elpirulsz..
Lili: Köszi, egyébként többet kell megtudnunk egymásról és utána meglátjuk mi lesz..
Suga: Rendben, este felhívlak és felteszek még pár kérdést, okay?
Lili: Oh, menned kell? Rendben, kíváncsian várom.
Suga: Igen, de este visszajövök, addig vigyázz magadra Lili!

Sajnos a menedzserem betört a szobába és Rap Monster segítségével elrángattak a következő fotózásra, miközben jajongva kapálóztam, hogy engedjenek el... Jungkook nevetve lépett elém, majd belém karolt és húzni kezdett a kocsihoz, miután a fiúk elengedtek.

-Elengedhetsz, Jungkook..
-Neeemm-nevetett fel.
-Egyedül is tudok menni, nem fogok meglógni.
-Nem tudok hinni neked, hyung.Még a végén visszamész, hogy annak a fannak írogass.
-NamJoon, szedd le rólam Jungkook-ot, már megint gyerekesen viselkedik.
-Nem csodálom, ahogy eltűntél a szobádban egy szó nélkül... Kook ott ült több órán át, mert Jin azt mondta hozzon ki a szobából valahogyan..
-El voltam foglalva..
-Ez nem így működik, Suga... Fellépéseink vannak, fotózásaink, interjúink... Nem léphetsz le csak úgy-mondta Rap Monster.
-Most már mindenki ellenem van? Köszönöm a megértést...
-Jaj, fogd be Suga... Ne drámázz, egyszerűen csak arról van szó...-de nem vártam, hogy Jin befejezze.
-Persze, bezzeg Kook első szerelménél mindenki támogatta őt és a csajt, de nálam más a helyzet, nem igaz?  Még most is mindenki pátyolgatja őt, pedig Kook már nem kis gyerek..-kiáltottam.
A végét már nem fejeztem be, mert Kook hirtelen csapott le az öklével:

-Hagyj békén, Suga és a szerelmi életemet is! Nem értem miért kell engem is belekeverni-hagyott ott Jungkook.
-Szép volt, Yoongi-szaladt Jin utána.
-Beszélgetnünk kell... Rólad és arról a lányról...-szólt utánam Rap Monster, miután beszálltam a kocsiba pofontól égő arccal....