Chapter 4- Bye Lili?
Lili szemszöge:
Éjfélt ütött az óra! Kezdtem egyre jobban kétségbe esni... Mi van, ha valami történt vele? Vagy elfelejtette, hogy mit beszéltünk? Egyre fáradtabb lettem az idő múlásával. A szemeim lassan kezdtek lecsukódni. -Ne most-kérleltem az agyamat, de szavaim süket fülekre találtak. A konyhabútornak támaszkodtam, igyekeztem legyűrni az álmosságot. A csapot megeresztve arcomat hideg vízzel fröcsköltem le. -Te még fent vagy?-hallottam nővérem hangját a kamrából. -Igen, várok egy fontos hívást. Legalábbis azt hiszem-mondtam csendesen. -Oh, kitől? Alex? Esetleg Suga?-kacsintott rám, de válaszolni se volt időm, mert máris elszökellt, a kezeiben jégkrémet szorongatva. Megcsóváltam a fejemet, ahogy utána néztem. Hogy lehet valaki ilyen fürge, miközben éjjelente mindig kijár egy kis nasiért? Mit tud, amit én nem? Lenéztem a nem éppen modell, de nem is olyan satnya alakomra. Talán edzenem kéne egy kicsit...
Hatalmasat ásítottam, majd a szemem a telefonom képernyőjére tapadt. Üzenetek: Nulla. -Megvárom míg hajnali egy lesz, aztán megyek aludni-döntöttem el. Az idő lassan vánszorgott. Az időmet egyedül töltöttem. Egyre többször pislogtam, majd kisebb időszakokra a szemeim csukva is maradtak.... A riasztóm keltett fel. Elmúlt hajnali egy. Üzenetek: Nulla. -Ennyit erről...-suttogtam. A telefonom WiFi-jét lekapcsolva bemásztam az ágyamba. A párnámat könnyek áztatták. Az utolsó gondolataim körülötte jártak, álmomban pedig egyedül hagyott, mikor a legnagyobb szükségem lett volna rá....
Másnap sem írt, nem keresett... Kezdtem aggódni, hogy nem akar velem beszélni. -Vajon haragszik rám?-kérdeztem magamtól. A gondjaimról Alex-nek panaszkodtam, azt mondta tiltsam le és lépjek túl rajta, de én képtelen lettem volna ezt megtenni. Így aztán valamivel le kellett kössem szenvedő gondolataimat: a rajz felé fordultam. Apró virágokat színeztem különböző színűre,miközben a nővérem Skype-on beszélt a pasijával este. A gondolatra, hogy én is beszélhetnék Suga-val, ha fent lenne, felment bennem a pumpa. Megnéztem fent van-e, a neve mellett zölden villogó kis pötty jelzett, hogy fent van. Remegő kezeimmel ráírtam:
Lili: Szia, Suga! Hogy vagy? Nem igazán beszéltünk mostanában...
Vártam egy kicsit, láttam, hogy látta az üzenetemet...Aztán semmi... Fél óra múlva sem válaszolt. Egy szót sem kaptam, semmit. A gondolataim visszaterelődtek Alex szavaira: -Ha nem törődik veled, akkor ne fáradj vele, csak töröld őt ki, mintha nem is ismerted volna sosem. Később csak több fájdalmat kapsz majd tőle- szavait kezdtem igaznak érezni, de úgy döntöttem adok esélyt neki, hogy megmagyarázza nekem. Újra írtam:
Lili: Haragszol, Suga? Keress meg, ha itt vagy!
Újabb látta jel, de semmi válasz. A telefont letettem az asztalra és lefeküdtem aludni. Elegem volt a semmilyen válaszokból...
Suga szemszöge:
Aznap délután kész felfordulás volt. A fotósok, a reklám, az interjúk... Mind egymás után jött, én pedig nem találtam pár pillanatot sem, hogy írhassak neki. A reklám után elbújtam a mosdóban,hogy felhívhassam csak egy 10 percre, de NamJoon kirángatott, mielőtt bármit is tehettem volna. Az interjún a felvett anyag után a díszletek mögött kerestem menedéket. Gyorsan benyomtam a telefonom, miközben a homlokomat törölgettem. -Lili nem írt, biztos arra vár, hogy hívjam-mondtam magamnak. Az ujjamat a videóhívás gomb fölött tartottam, de mielőtt lenyomhattam volna J-Hope letámadott: -Itt húzódott meg az álomszuszék! Ejnye, Suga, már munka közben is alszol?-ingatta a fejét, én pedig bosszúsan fortyogtam magamban.
Másnap nem nyúltam hozzá a telefonomhoz... Egy ujjal sem... Mindenhol velem volt, de soha nem volt alkalmam kinyitni, hogy lássam az üzeneteimet. A dormban fáradtan dobtam le magam a kanapéra, a telefonomat kinyitottam, az üzeneteim között megláttam Lili profilképét is. A szívem kihagyott egy ütemet. Mit mondhatnék neki? Nem írtam neki, nem kerestem, nem hívtam fel, ahogy megbeszéltük. Mardosott a bűntudat, de gyorsan megoldást kellett találjak a problémára, amíg lehet. Felálltam, hogy kimenjek egy kicsit levegőzni, reméltem, hogy ez segíteni fog az ötletadásban.A telefonomat a kanapén hagytam nyitva...
Taehyung szemszög:
Suga kisétált az ajtón. Lépései akár a nagyapámé. Fáradt léptek, álmos tekintet, gondterhelt járás. Már megint bosszankodik valami miatt. -Ha megint az alvás, akkor lepuffantom. Valamiért mindig az alváson jár az agya-rogytam le a kanapénkra. Suga telefonja nyitva. A kijelző szerint érkezett pár üzenete. Megnyitottam egy barna, őzike szemű lánnyal folytatott beszélgetését. A lány és Suga szerelmesek? A lány éppen arról írt mennyire hiányzik neki Suga! Ez annyira egyértelmű... De vajon Suga szereti? Végül is, ha nem írt vissza neki és nem hívta egy ideje, akkor lehet, hogy leakarja rázni... Egy újabb kitartó fan? Suga biztosan nem normális, hogy még válaszolgatott neki. A telefonra bámulva gondolkodtam... Nemsokára jött egy újabb üzenet. -Haragszol?-olvastam. Legalább veszi a lapot, talán így lekopik, de biztosra mehetnénk. Ezt az egy dolgot elintézhetném Yoongi-nak, hogy ne nyavalyogjon folyton, hiszen az alváshiánya is a lány miatt van... Viszlát Lili!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése